Tudtad?

...hogy a tartós tejben nincs több vegyi anyag, mint a nem tartósban?

A különbség abban áll, hogy a tartós (UHT) tej gyártása során a tejet 135°C-on, rövid ideig tartó (2-6 mp) folyamatos hõhatásnak teszik ki, majd gyorsan lehûtik, így érve el, hogy a termékben ne maradjon olyan életképes mikroorganizmus és spóra, amely szobahõmérsékleten való tárolás során szaporodásnak indulna. Ezzel szemben a „nem tartós” tejet alacsonyabb hõmérsékleten (72-75°C), hosszabb ideig (15-40 mp) pasztõrözik. Az így készült tej is biztonsággal fogyasztható, nem jelent senkire veszélyt, csupán az eltarthatósága sokkal rövidebb, mint a magas hõfokon kezelt (UHT) tejé. Tartósítószer tehát egyikben sincs, teljes mértékben tejet tartalmaznak a dobozok. A rendkívül magas hõmérséklet miatt az UHT tejben jellegzetes íz alakulhat ki (ezért gondolhatjuk azt, hogy hozzáadott vegyi anyagot tartalmaz), ugyanakkor az így nyert steril tejet hûtés nélkül is tárolhatjuk. Felbontva, természetesen, valamennyi tejnek hûtõben a helye!

Dr. Molnos Éva egyetemi adjunktus

Tudtad?

Hogy a ,,legzöldebb’’ oldószerek a víz és a szuperkritikus állapotú szén-dioxid? Szuperkritikus állapotban a CO2 részben gázként, részben folyadékként viselkedik, ez egy kevert halmazállapot (nanoszinten keveredik a folyadék- és a gázhalmazállapot). A komló-kivonatot (és sok más, élelmiszeripari felhasználású növényi kivonatot) ma már majdnem kizárólag így állítják elő? Az alacsony kivonási hőmérséklet alkalmazása (35-50 °C) miatt a hatóanyagok nem károsodnak. A CO2 teljesen elpárolog a termékből, így teljesen oldószermentes kivonatot kapunk. A nyomás és a hőmérséklet változtatásával nagymértékben változik az oldóképessége, vagyis úgy viselkedik, mintha többféle oldószer lenne, változó szelektivitással (,,hangolható’’). Ha egyszerre többfajta anyagot vonunk ki (pl. illóolajok, zsíros olajok) akkor ezek részben elválaszthatók egymástól a nyomás fokozatos csökkentésével (frakcionált extrakció), ezzel egy művelettel a kivonás és a szétválasztás is megvalósítható egyetlen lépésben és berendezésben. Ha polárosabb anyagokat szeretnénk kivonni (pl. alkaloidok), kis mennyiségben (5-10%) segédoldószerként etanolt alkalmazhatunk.

András Csaba Dezső egyetemi tanársegéd

Tudtad?

Hogy a vitamin túladagolás betegséget is okozhat? A média sugallja nekünk, hogy együnk minél több vitamint, mert szép lesz a bőrünk, selymes lesz a hajunk, nem fog rajtunk a betegség, felszabadulnak energiáink, visszanyerjük vitalitásunkat, illetve megfiatalodunk. Mi ennek a túlzott vitaminfogyasztásnak a következménye? Vitamin
túlfogyasztás, hipervitaminózis, ami különféle betegségekhez vezethet. Vegyük példának a C-vitamint. Az emberi test nem tudja előállítani, ezért feltétlenül szükséges élelmiszerekkel bevinni a szervezetbe. Egy felnőtt ember napi C-vitamin szükségletét 80-120 mg-ra becsülik a hozzáértők, ezzel szemben a reklámokban 500-1000 mg-os tablettákról szólnak, ami az 1000 mg-osnál 10-szeresen meghaladja egy felnőtt napi szükségletét. Ez még nem lenne baj, ha a C-vitamin nem oxálsav
formájában ürülne a szervezetből, ami köztudottan a vesekő egyik alapanyaga. A túlzott C-vitamin fogyasztás tehát előbb-utóbb vesekőhöz vezethet.

Dr. Csapó János, egyetemi tanár

Tudtad?

Hogy egy egészséges, megfelelően és változatosan táplálkozó embernek egyáltalán nem kell vitamin tablettákat fogyasztani? Ha valaki egészségesen, változatosan táplálkozik, megfelelő mennyiségben fogyaszt gyümölcsöket és zöldségeket, fogyasztja a tej és tejtermékeket, a húst és a tojást, gyakorlatilag semmi fajta vitamin-kiegészítésre nincs szüksége, hisz ezekben az élelmiszerekben mindenfajta vitamin megtalálható. Ezeket a vegyületeket a szervezetünk tényleg nem tudja
szintetizálni, vagy nem tud eleget szintetizálni belőlük, ezért nagyon oda kell figyelni a fogyasztásukra, melynek biokémiai háttere az, hogy ezek a vitaminok vagy az enzimfehérjék szintézisén keresztül, vagy enzimek kofaktoraként végzik szervezetünkben tevékenységüket, és ha egy enzim leáll, nem működik, az bizony etegséget jelent.

Dr. Csapó János, egyetemi tanár